Magyar-Lengyel Barátság Hete

A március végén Veszprémben rendezendő lengyel-magyar barátság hete kapcsán tartott sajtótájékoztatót március 8-án a Szaléziánumban Márfi Gyula érsek, Nagy Károly apát, kanonok, a Szent Mihály Bazilika plébánosa,  illetve Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, valamint Pálfalviné Ősze Judit, a Szaléziánum igazgatója.

A lengyel-magyar barátság napja március 23-a, amelyet 2007 óta rendeznek meg, egyik évben Lengyelországban, másikban Magyarországon. Idén Veszprém lesz a házigazda, s nem csak egy nap, hanem egy teljes eseményekkel teli hét várja a veszprémieket és az idelátogatókat.

Számunkra a legfontosabb, hogy a lengyel- magyar barátság napján – mikor a városban találkozik a lengyel és a magyar köztársasági elnöki pár –, hogy a Katolikus Egyház is a legmagasabb szinten ünnepel – mondta el Márfi Gyula érsek. A veszprémi Szent Mihály Bazilikában március 24-én délelőtt 10 órakor Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be szentmisét Veres András püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, Stanislaw Gadecki érsekkel, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, valamint a főegyházmegye papságával.

A szentmisén részt vesz a Magyar és a Lengyel Köztársasági Elnöki pár is.

A lengyel-magyar barátságnak egyházi-vallási alapja van, hangsúlyozta beszédében a főpásztor, hiszen majdnem egyszerre lett a két ország a katolikus egyház tagja több mint ezer évvel ezelőtt. Összeköt bennünket a közös hit, a közös szentjeink.

Nagy Károly apát, kanonok megemlékezett a Lengyelországban született Szent László királyunk kapcsán a tavalyi Szent László évről, amikor is a főegyházmegyében is rengeteg lengyel-magyar kapcsolat elevenedett meg. Visszaemlékezett arra, hogy pár éve a veszprémi főszékesegyház is fogadta a Czestochowa-i Szűzanya képének másolatát, de arra is, hogy tavaly több száz hívő adta le saját és családtagjai fényképét a pálosok által kezdeményezett Mária Élő Koronája akció keretében, mellyel a Szűzanya megkoronázásának 300. évfordulójára emlékeztek.

A plébános elmondta, hogy a március 24-i szentmise is ezt a jó kapcsolatot erősíti majd, a szentmise ünnepélyessé tételében lengyel és magyar diák- és felnőtt kórusok is segítenek. A két veszprémi egyházmegyei fenntartású iskola, a Padányi Katolikus Iskola és a Szilágyi Keresztény Iskola is testvériskolai kapcsolatokat ápol Lengyelországban, a lengyel-magyar barátság hetében mindkét intézmény vendégül látja a lengyel testvériskolák küldöttségét. A diákok be is mutatkoznak különböző koncerteken a város templomaiban és iskoláiban.

Végezetül Nagy Károly apát, kanonok plébános elmondta, hogy a szentmise a Szentháromság téren, a Bazilika oldalánál elhelyezett kivetítőn is követhető lesz.

A Szaléziánumban az Árpád-házi Szent Kinga Egyesület szervez konferenciát a Szaléziánummal és a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltárral, hiszen mint elhangzott, a Veszprémi Főegyházmegyében van Magyarország egyetlen Szent Kinga tiszteletére épült temploma Küngösön. A Szaléziánum kiállítással is készül, a két ország összekapcsolódását kívánják majd bemutatni magyar és lengyel szentek példája nyomán. A „Két örökéletű tölgy…” című kiállítás megnyitója a Szent Kinga Konferencia keretében lesz. „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” Stanisław Worcell (1849).- Idézte Pálfalviné Ősze Judit, a Szaléziánum igazgatója a kiállítás címadójául választott mondatot. Elmondta, hogy a Szent Kinga Konferenciára regisztrációt kérnek a szervezők. A megnyitón március 22-én, csütörtökön 14 órakor Márfi Gyula érsek, Buskó András, az Országos Lengyel Önkormányzat Kulturális Bizottságának képviselője, Takács Zoltán Balázs, az Árpád-házi Szent Kinga Kulturális Egyesület elnöke valamint Szabó Gergely, Küngös polgármestere mondanak köszöntőt.