Piarista templom
A Piarista templom 1828-1836 között épült, belső festése 1840 körül fejeződött be. A klasszicista stílusú templom utcai homlokzatát négy ión oszlopon nyugvó párkány zárja. A párkány sarkain klasszicista vázák állnak, közrefogva a viszonylag kicsiny, jellegzetes sisakú tornyot. A homlokzaton a piaristák jele, Maria Méthér Zheou (Istenszülő Mária) görög betűs rövidítése és a kapu felett az építés éve olvasható római számmal: MDCCCXXXIII (1833).
A Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templomot 1901-ben felújították, újrafestették. Az egyhajós, két boltszakaszú templomteret csehsüvegboltozatok fedik. A szentély falaira Szent Imre és Szent László egészalakos képét Bucher Ferenc veszprémi festő készítette 1840-ben. A mennyezeti freskókat Szirmai Antal festette: Jézus mint az utolsó ítélet bírája, Kalazanci Szent József, Jézus a kisdedek között. Az oltárképet Rudolf Steiner festette a 20. század elején. Témái: Jézus, a jó pásztor, Kalazanci Szent József és Boldog Pirotti Pompilius (piarista pap volt, meghalt 1756-ban.) A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a gimnázium és a Piarista Rendház mellé építették. Ma a Magyar Honvédség temploma. Kiállítóterében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyházművészeti és kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez, májustól október közepéig. A Piarista gimnázium (Vár utca 10.) alagsori és földszinti része 1778-ra készült el. Az építés hatalmas munkával a várfalon kívül folyt, az iskola alá magas alépítményt kellett emelni. Díszes kapuját Reindl Antal veszprémi mester készítette. Latin nyelvű felirata: JUVENTUTI PATRIAE BONISQUE ARTIBUS: MARIA THERESIA AUGUSTA Fieri FECIT. MDCCLXXVIII (azaz: A haza ifjúságának. Hazafiságának és tudományának. Készítette Mária Terézia császárnő. 1778). A hosszú épületszárnyra első emeletet 1821-ben, másodikat 1893-ban építették, ekkor záródott a gimnázium és rendház közötti épületköz. Az utcára merőleges déli szárny a díszteremmel és rajzteremmel 1905-ben készült. Az államosítás után Lovassy László Gimnázium néven működött. A déli szárny elütő színű homlokzatán két emléktábla látható. A korábbi azt hirdeti, hogy 1776-1779-ben itt tanult Batsányi János. A táblát Csikász Imre veszprémi szobrász készítette 1910-ben. A másik táblát 1989-ben helyezték ide, dr. Brusznyai Árpád, az iskola egykori tanára emlékére. A Piarista rendház (Vár utca 12.) utcai homlokzatán két, barokk freskóval díszített félköríves falfülke látható. Az alsóban a rend alapítója, Kalazanci Szent József képe van. Kezében latin feliratos könyv: CONSTITUTIONES CLERICORUM REGULARIUM PIARUM. SCHOLARUM (azaz: A kegyes tanítórend szabályzata). A felső falfülkében barokk kagylódísz alatt két nőalak látható: Szent Anna olvasni tanítja a kis Szűz Máriát. Belül, a keresztboltozatos folyosó végén az egykori refektórium (ebédlő) faragott barokk ajtaja és összetett boltozata érdemel figyelmet. A rendház több lépcsőben épült fel. Az utcára merőleges, hosszú szárny 1740-ben, a keleti szárny a refektóriummal 1769-ben. A templomhoz csatlakozó utcai szárnyat csak 1892-ben építették, szerencsés módon a korábbiakhoz alkalmazkodó kiképzéssel. Kralovánszky Alán |