Author Archives: szalezianum

Piarista templom

Piarista templomA Piarista templom 1828-1836 között épült, belső festése 1840 körül fejeződött be. A klasszicista stílusú templom utcai homlokzatát négy ión oszlopon nyugvó párkány zárja. A párkány sarkain klasszicista vázák állnak, közrefogva a viszonylag kicsiny, jellegzetes sisakú tornyot. A homlokzaton a piaristák jele, Maria Méthér Zheou (Istenszülő Mária) görög betűs rövidítése és a kapu felett az építés éve olvasható római számmal: MDCCCXXXIII (1833).

A Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templomot 1901-ben felújították, újrafestették. Az egyhajós, két boltszakaszú templomteret csehsüvegboltozatok fedik. A szentély falaira Szent Imre és Szent László egészalakos képét Bucher Ferenc veszprémi festő készítette 1840-ben. A mennyezeti freskókat Szirmai Antal festette: Jézus mint az utolsó ítélet bírája, Kalazanci Szent József, Jézus a kisdedek között. Az oltárképet Rudolf Steiner festette a 20. század elején. Témái: Jézus, a jó pásztor, Kalazanci Szent József és Boldog Pirotti Pompilius (piarista pap volt, meghalt 1756-ban.)

A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a gimnázium és a Piarista Rendház mellé építették. Ma a Magyar Honvédség temploma. Kiállítóterében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyházművészeti és kortárs képzőművészeti kiállításokat rendez, májustól október közepéig.

A Piarista gimnázium (Vár utca 10.) alagsori és földszinti része 1778-ra készült el. Az építés hatalmas munkával a várfalon kívül folyt, az iskola alá magas alépítményt kellett emelni. Díszes kapuját Reindl Antal veszprémi mester készítette. Latin nyelvű felirata: JUVENTUTI PATRIAE BONISQUE ARTIBUS: MARIA THERESIA AUGUSTA Fieri FECIT. MDCCLXXVIII (azaz: A haza ifjúságának. Hazafiságának és tudományának. Készítette Mária Terézia császárnő. 1778).

A hosszú épületszárnyra első emeletet 1821-ben, másodikat 1893-ban építették, ekkor záródott a gimnázium és rendház közötti épületköz. Az utcára merőleges déli szárny a díszteremmel és rajzteremmel 1905-ben készült.

Piarista templomAz államosítás után Lovassy László Gimnázium néven működött.

A déli szárny elütő színű homlokzatán két emléktábla látható. A korábbi azt hirdeti, hogy 1776-1779-ben itt tanult Batsányi János. A táblát Csikász Imre veszprémi szobrász készítette 1910-ben. A másik táblát 1989-ben helyezték ide, dr. Brusznyai Árpád, az iskola egykori tanára emlékére.

A Piarista rendház (Vár utca 12.) utcai homlokzatán két, barokk freskóval díszített félköríves falfülke látható. Az alsóban a rend alapítója, Kalazanci Szent József képe van. Kezében latin feliratos könyv: CONSTITUTIONES CLERICORUM REGULARIUM PIARUM. SCHOLARUM (azaz: A kegyes tanítórend szabályzata). A felső falfülkében barokk kagylódísz alatt két nőalak látható: Szent Anna olvasni tanítja a kis Szűz Máriát. Belül, a keresztboltozatos folyosó végén az egykori refektórium (ebédlő) faragott barokk ajtaja és összetett boltozata érdemel figyelmet.

A rendház több lépcsőben épült fel. Az utcára merőleges, hosszú szárny 1740-ben, a keleti szárny a refektóriummal 1769-ben. A templomhoz csatlakozó utcai szárnyat csak 1892-ben építették, szerencsés módon a korábbiakhoz alkalmazkodó kiképzéssel.

Kralovánszky Alán

Szent György kápolna

Szent György Kápolna1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészek kerültek elő, a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször említett kápolna szentélye patkóalakú volt. Eredetileg a kápolna minden szögletében hasonló háromnegyedoszlop állott, de ezekből csupán még egy maradt meg a szentéllyel szemben lévő főbejárat déli oldalán. Az egyik legkorábbi, 1358-ból származó oklevél szavai szerint: „a kápolna…faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve…” Az oszloplábazatok és sarokleveleik az első okleveles építésnél korábbi építésre utalnak, az építés korát a kutatók a 13. század első harmadában vélik lehetségesnek, tehát a Gizella-kápolnáéval egy időben.

A kápolna főbejáratát hármas oszlopköteg szegélyezte. A kapuzat küszöbkövén bevésett latin nyelvű felirat került elő a következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: „in limine non sedeto”, azaz: a küszöbre ne üljetek. A figyelmeztetés a Szent György-napi búcsúra idesereglőknek szólt. Ugyanis az 1358. évi oklevélben olvasható, hogy itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott.

A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt. Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, majd 1473-ban újrafestette és egy vörös márvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékeit az ásatás felszínre hozta. Vetési 1458-tól 1486-ig volt Veszprém püspöke. Bécsben és itáliai egyetemen tanult nagyműveltségű férfi volt, aki pályafutását, Hunyadi János titkáraként kezdte, később számos diplomáciai kiküldetésben vett részt. Veszprém püspökeként a királyné kancellárja is volt. A Szent György-kápolnában temették el, de sírját a 18. században barbár módon feldúlták.

Vetési Albert síremlékeVetési Albert püspök vörös márványból készült sírköve egy robosztus termetű fekvő alakot ábrázol püspöki ornátusban, brokát vagy velencei miseruhában, püspökbottal. Kezét a mellére fektetett misekönyvén nyugtatja, ujján püspökgyűrű látható. A sírkő bal alsó sarkában feliratos tábla hirdeti, hogy a követ Ujhelyi János kanonok, segesdi főesperes állíttatta, – feltehetően a 16. század elején – aki maga is ide temetkezett. A sír alján a később eltemetett kanonok egészben fekvő csontvázát találtuk, míg a lábainál egy korábbi személy csontjai feküdtek. Ez utóbbiak voltak Vetési Alberté.

A 13. századi kápolna feltárása után a kápolna alatt egy korábbi építményt is megtaláltunk. Ez egy körtemplom (rotunda) volt, szintén patkó alakú szentéllyel. Erről a körtemplomról csak az 1109-1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg. A 13. századi kápolna tehát átvette elődjének titulusát, hiszen nem kétséges, hogy keresztény templom volt a korábbi is.

A keresztény térítés a Kárpát-medencében ugyan már a 9. században megindult, részben a salzburgi érsekség kezdeményezésére, részben a bizánci birodalom felől, de Veszprémmel kapcsolatban erről csupán bizonytalan források emlékeznek meg. Ám a 10. század második felében, nevezetesen 972-től ez már bizonyossá válik, miután Géza fejedelem és felesége, Sarolta az erdélyi Gyula leánya is felvette a keresztséget, hiszen a térítés csak a fejedelem jóváhagyásával történhetett. A Magyarország püspökévé 972-ben kinevezett Bruno a Dunántúlon és elsősorban a fejedelmi törzs szállásterületén tevékenykedett. Ez időben képzelhető el a mi Szent György-templomunk építése. Egy másik vélemény szerint a körtemplom akkor épült, amikor István király megkapta Szent György fejereklyéjét, amelyet korábban Ochridban őriztek. Ez még nem mond ellent a legendának. Imre herceg 1031-ben halt meg, ami pedig a legenda szavait illeti, amellyel a templom ódonságát jellemezte, tükrözheti a szerző személyes tapasztalatát a maga korából.

Néhány évtizeddel a kerektemplom megtalálása után, Kralovánszky Alán régészeti megfigyelést végzett a várban. A székesegyház északi oldala mellett lévő kert vonalában, de az úttest alatt egy hatalmas sziklamélyedésben egy vastag falú, nagyméretű épület egyik sarka, illetve annak alapfala láthatóvá vált. A fellelt épületmaradványok a püspökség alapításakor a régi épületek bontásából származnak. A püspöki várost megelőzően Veszprém Géza fejedelem szállásterülete volt. Számos jel mutat így arra, hogy a veszprémi kerektemplom 1002-nél korábban, de 972 után épült, a közelében egykoron álló épületről feltételezhető, hogy palota volt. A 10. század végéről más fejedelmi palotákat is ismerünk. Így például a lengyelországi Ostrow Lednickiben, Gieczben, Krakkóban, Przemyślben is tártak fel körtemplommal egybeépült fejedelmi palotát. Az utóbbiban feltárt centrális templom formája megegyezik a veszprémivel. A lengyel Mieszkó herceg megkeresztelése 967-ben történt. A lengyelországi paloták kápolnáinak nagyszabású előképei a bizánci és frank birodalomban a 8. század végén épültek. A templomok a megkeresztelkedett népeknél igen nagy népszerűségnek örvendtek és igen elterjedtek: Lengyel-, Cseh- és Magyarország területén szép számban épültek és ezek között éppen a veszprémi típus a leggyakoribb.

A székesegyház északi oldalán jelen sorok szerzője által feltárt építészeti és szobrászati leleteket egy védőépület őrzi, melyet Erdei Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség építésze tervezett.

H. Gyürky Katalin

Boldog Gizella kápolna

Szent Mihály SzékesegyházVeszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.

A kápolnának nem ismerjük alapító oklevelét, ismeretlen elnevezése is. Az építkezést a vallon származású Robertus püspök személyéhez kapcsoljuk, aki a székesfehérvári királyi magánkápolna nagyprépostjából 1209-ben lett veszprémi püspök, majd 1226-tól esztergomi érsek. A kápolna az egykori Püspöki Palota magánkápolnájaként működött.

Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején restauráltatta a székesegyházat és a Gizella-kápolnát is. Biró Márton püspök Tiethart József veszprémi kőművessel kijavíttatta a kápolnát és új tetőt készíttetett. Ekkor azt Szent Imre-kápolnának nevezték. Biró Márton már két éve püspök volt, de nem kívánt kiköltözni az általa 1741-ben egy emelettel bővített Nagypréposti Palotából. Így jogutódja, Orosz Pál nagyprépost nem vehette azonnal birtokba a rezidenciát. Erőszakos módon, a kápolnán keresztül igyekezett bejutni a Palotába: az egykorú peres iratok alapján tudjuk, hogy a kápolna „alsó ajtaját” fahusángokkal beverette. Biró Márton nagypréposti funkciója idején, 1745 előtt a kápolnában a kispapok borát őrizték.

Szent Mihály SzékesegyházÚj fejezet kezdődött akkor, amikor Koller Ignác püspök (1762-1773) elhatározta, hogy a középkori eredetű, sok ostromot, katonai használatot átvészelt Püspöki Palota helyett újat építtet. A kor legjobb építészével, az Esterházy család ünnepelt építészmérnökével, Fellner Jakabbal megterveztette a ma is álló barokk műemléképületet. Az épület északi határául Fellner a Nagypréposti ház déli homlokzati falát jelölte ki, ezért a kápolnát is elbontották. Ez a munka el is kezdődött, de óriási felháborodást váltott ki. Egy 1769. évi pápai levélfogalmazványból tudjuk, hogy ekkor fedezték fel a “more graeco” (azaz görög, tehát bizánci stílusban) festett apostolfreskókat. A keleti falszakaszt is freskókkal díszítették. Valószínűleg a keresztre feszített Jézus Krisztust ábrázolták, jobbján Szűz Máriával, balján Szent Jánossal. Ezt az is alátámasztja, hogy Koller Ignác az oltárt „az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére” szentelte fel.

A kápolna helyreállítását Fellner Jakab tervezte. A keleti és a nyugati falakat a középkori falak nyomvonalában építették újjá. Az általuk feltárt, de levert freskókat újrafestették. Új nyugati bejárati ajtó készült új homlokzattal, a Koller-féle helyreállítást viselő latin nyelvű felirattal, melyet így fordíthatunk: „Ezt a kápolnát, amelyet a hagyomány szerint Boldog Gizella, Szent István első apostoli király felesége alapított, és amely sokáig elhagyatva hevert, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök régi alakjába és fényébe visszaállította, s az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére az oltárt 1772. április 10-én felszentelte.”

Barokk stílusban új oltárt emeltek, mögötte szobor is állt. Az 1938-as Szent István-évben, első szent királyunk halálának 900 éves évfordulóján, Dex Ferenc vezetésével átalakították a barokk hangulatú kápolnát és román stílusúvá varázsolták vissza. Eltüntették a barokk freskókat és az oltárt, restaurálták a román stílusú eredeti apostolfreskókat, modern oltárt, új, díszes vasrácsos ajtót készítettek. Az alacsony oszlopfejezetek feletti frízben latin nyelvű felirat olvasható: Memoriae Beatae Giselae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett). Az alsó mezőben latin nyelvű felirat az ajtó készíttetőjének nevét, rangját, a készítés évét, valamint a tervező nevét őrzi: Anno Sancti Staphani Ferdinando Episcopo Gubernante Wesprimiensis Stephanus Beothy. (Szent István évében, Ferdinánd (Rott Nándor) püspök kormányzásakor helyreállította Beöthy István, a veszprémi egyház káptalanjának kanonokja. – Dex Ferenc.)

1980 táján merült fel az igény a nagypréposti palota műemléki helyreállítására. Régészeti ásatásom tisztázni kívánta a Püspöki Palota falainak egymáshoz való viszonyát. Kutatóárkot ástam, majd falkutatást végeztem. Mauro Pellicioli és taníványa, Dex Ferenc 1934 körüli restaurálásának eredményét évtizedeken keresztül láthattuk. A freskókat végül Deák Klára konzerválta és restaurálta.

Kralovánszky Alán

Boldogasszony kiállítás

Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Veszprémi Érsekség tisztelettel hív és vár mindenkit a Kárpát-haza Galéria kiállításának megnyitó rendezvényére.
A kiállítás fővédnöke:Áder János, Magyarország köztársasági elnöke
A kiállítás védnöke: Őexcellenciája Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek
A vendégeket köszönti: Pálfalviné Ősze Judit a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ igazgatója
Ünnepi köszöntőt mond: Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere
Ünnepi beszédet mond: Szász Jenő, a Nemzetstratégai Kutatóintézet elnöke
A kiállítást megnyitja: Őexcellenciája Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek

A megnyitó rendezvény időpontja és helyszíne:
2019. február 5., kedd 14.00 óra
Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ
8200 Veszprém, Vár u. 31.

A kiállítás megtekinthető: 2019. február 3. – március 17.

1 2 3 9